MÉRÉSI EREDMÉNYEINK

.

	halogén izzó	kompakt fénycső	LED-lámpa
Színhőmérséklet (gyári adat)	2800K (meleg)	2700K (meleg)	4100K (semleges)
Ára	kb. 300Ft	kb. 700Ft	kb. 900Ft
Kapocsfeszültség (mért adat)	239V	246V	245V
Áramerősség (mért adat)	184,5mA	77mA	49,4mA
Teljesítmény (P, gyári adat)	42W	11W	8W
Teljesítmény (S, számított adat)	44VA	18,95VA	12,12VA
Megvilágítás (E, mért adat)	752,0Lux	102,7Lux	211,1Lux
Fényáram (1m²-re vonatkoztatva, mértből számított)	752,0lm	102,7lm	211,1lm
Fényáram (gyári adat, Lux/m²)	630lm	550lm	645lm
Teljesítménytényező, cos fi=P/S (ha elfogadjuk a gyári "P" adatot valódinak)	0,955	0,58	0,66
Energia-hasznosulás (E/S, wattonkénti megvilágítás értéke)	17,1 Lux/W	9,33 Lux/W	17,59 Lux/W
Színkép

.

Érdekes eredményeket kaptunk:

• Amennyiben csak a villamos teljesítményt vizsgáljuk, akkor egyértelműen a LED a nyertes. A VA-ben kapott teljesítmény-eredmények nem a hatásos teljesítményt jelentik, hanem a látszólagos teljesítményt. Nem taglalva a fizikai magyarázatát (és elfogadva a gyári hatásos teljesítményadatok pontosságát) elég azt tudni, hogy az úgynevezett teljesítménytényező (cos fi) értéke annál jobb, minél inkább megközelíti az 1-et. Cos fi=1 értéknél a fogyasztó tisztán ohmos terhelést jelent. Minél kisebb az értéke, mint 1, annál inkább induktív terhelést jelent a fogyasztó a hálózat számára, mely több fogyasztó együttes alkalmazása esetén már jelentős problémát okozhat. Ez az érték tehát az P/S hányadossal számítható. Látható, hogy ez az érték a Halogén izzó esetében a legkedvezőbb.
• Tekintettel arra, hogy valós teljesítményt (P) nem mértünk, így nem tudjuk megállapítani, hogy a mért "S" értékek milyen mértékben tartalmaznak hatásos teljesítményt (P). Vagyis elképzelhető, hogy a mért "P" eredmények nagyon közel állnak a "S" értékekhez. Ellenkező esetben viszont megállapítható lenne, hogy a kompakt fénycső és a LED-lámpa nagyobb teljesítményt vesz fel a hálózatból, mint azt az adatlapjaik garantálták (igaz persze, hogy az esetükben a kapocsfeszültség is nagyobb volt).

• További vizsgálódási alap lehet az, hogy a felvett villamos teljesítményt milyen hatékonysággal alakítják fénnyé, vagyis wattonként milyen megvilágítást biztosítanak az egyes fényforrások. Kiszámítható tehát a fogyasztók W-onként biztosított megvilágítása. Energia-hasznosulás tehát a megvilágítás és a teljesítmény hányadosa (E/S). Az így kapott eredmények alapján elmondható, hogy az 1W teljesítményre jutó megvilágítás értéke a LED és a halogén izzó esetében a legkedvezőbb.
• A megvilágítás a felületre beeső fényáramnak és a felületnek a hányadosa, azaz a fényáramnak a felületen eloszló sűrűsége. A megvilágítási erősség a felületet érő fény mértéke. Megadja, hogy egy adott felület mennyire van kivilágítva, vagyis mekkora fényáram jut 1m² felületegységre lumenben. 1m²-re vonatkoztatva a megvilágítást, megkaphatjuk a számított fényáram értékét. Ebből a szempontból a halogén izzó szerepelt a legjobban, túlteljesítve a gyári fényáram adatot. A kompakt fénycső és a LED-lámpa eredménye siralmas, az előbbi a 18,7%-át, az utóbbi pedig 32,7%-át teljesítette. Ez nem jelenti a két utóbbi technológia egyértelmű hiányosságát. Lehet, hogy csak olcsó típusokat, vagy "névtelen" gyártók termékeiből válogattunk (kompakt fénycső és LED-lámpa).
  
• színkép: orvosbiológiai szempontból a folytonos színképű fényforrások a kedvezőbbek (Halogén izzó, LED-lámpa) ellentétben a diszkrét színképű fényforrásokkal (kompakt fénycső), függetlenül attól, hogy hideg-, vagy melegfényt szeretnénk.

Fényforrást tehát kellő odafigyeléssel kell a Tisztelt Olvasónak választania.